Öttevényi evangélikus templom

9153 Öttevény, Petőfi u.

Győri Evangélikus Egyházközség 90265 Győr, Petőfi tér 2. - 06/20/824-8101

Istentiszteletek:
Öttevényen:
Minden hónap 2., 4. vasárnap 8:30 órai kezdettel a templomban.

2018-tól PRESBITEREINK ÖTTEVÉNYEN:

Kovács László gondnok, Oravecz András kántor, Bősze László jegyző, Kovács Lászlóné pénztáros, Szebeni Lajosné, Bodor Róbertné, Jakab Jenőné,

Németh Józsefné, Vass Miklósné, Fehér Józsefné, Mészáros Györgyné,Tóthné Szebeni Gyöngyi , Nagy Géza presbiterek, Makkosné Molnár Mária tiszteletbeli presbiter

Az öttevényi evangélikus templom története

„Örüljetek az ÚRnak (…), vigadjatok mind, ti igaz szívűek.”(Zsolt 32,11)

Sűrű változások között telnek az évek, felgyorsult mindennapi életünk; feledésbe merült a múlt sok-sok jelentős eseménye.
2009. augusztus 25-én az öttevényi evangélikusok számára fontos történésre emlékezünk: 80 éves lett templomunk!
Hogy miért csak a XX. század elején épült fel ez a templom, arra hajdani századok adnak magyarázatot. Tekintsünk a múltba, ismerjük meg – néhány rendelkezésre álló dokumentum alapján – mi történt az öttevényi egyházzal a reformáció óta!

A Pálmai Lajos lelkész által összeállított, 1927-es évkönyvben a következő olvasható:

„... a reformáció hajnalán hosszú időn át önálló, nagy evang. gyülekezet volt Öttevényen templommal, iskolával, lelkésszel, tanítóval. 1634-ben vették el erőszakkal templomukat. Ez az esztendő halálos döfést mért a Szigetköz evangélikus gyülekezeteire. Öt gyülekezetet semmisített meg. A többiek teljesen elpusztultak. Ahol valamikor ev. templom állott, ott ma hírmagnak sincs evang. ember. Ki gondol ma Hédervár, Remete, Lipót, Ásvány, Szentpálban arra, hogy ezek valamikor jóformán szintiszta evang. községek voltak. Az öttevényiek a szent maradék. Ők tartottak ki egyedül. Évszázados vágy lobog bennük. Siratják, mint a zsidók az elvett templomot.”

„Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet...” (1 Kor 13, 13)

Győr megyében, a megosztott templomban is igyekeztek az evangélikus és református lelkészeket tevékenységükben megakadályozni. Az evangélikus lelkészeknek nem engedélyezték a betegek vigasztalását, az úrvacsora osztását. Társadalmi nyomás nehezedett még a céhek evangélikus tagjaira is. Erre az időre esik az öttevényi templom elfoglalása. I. Lipót uralkodása alatt – 1671-72-ben – felszámolták az igen kicsi imaházakat is. 80 lelkészt űztek el a falvakból. Az öttevényieknek hitükért való küzdelme folytatódott. Az évszázadok múlásával az evangélikus családok utódokat neveltek fel, akik őrizték elődeik erős hitét. Nem mondtak le arról, hogy közösségüknek templomot emeljenek.
A XX. század elején, 1907-ben Gyurátz Ferenc püspök meglátogatta az öttevényi gyülekezetet. A Földváry kastélyban látták vendégül. Földváry Miklósné lelkesen fogadta a templomépítés gondolatát, amely ekkor meghiúsult. A megindult mozgalom nem volt elég erős. 1912-ből való az a dokumentum, amely az öttevényi – Lébényhez tartozó fiókegyház – kérését tartalmazza. „Lumnicer Mihály felügyelő úr előadja az öttevényi fiókegyházközségnek azon kérését, hogy mivel Öttevénynek sokkal jobb összeköttetése van Győrrel mint Lébénnyel, egyezzék bele a lébényi anyaegyház , hogy Lébénytől leszakadva, Győrhöz csatlakozhassanak, egyúttal a lébényi anyaegyház iránti minden anyagi kötelezettségüktől mentessenek fel. Közgyűlés méltányolva az öttevényi fiókegyház 1912. ápril. 21.én kelt folyamodványában felhozott, valamint Lumnitzer felügyelő úr által említett okokat, hivatkozással egyúttal a győri ág. h. ev. egyházmegye 1912. junius 29-én tartott közgyűléséről felvett jegyzőkönyvnek 18. pontjára, beleegyezik abba, hogy Öttevény fiókegyház a lébényi anyaegyháztól elszakadva, a győri ág. h. ev. anyaegyházhoz csatoltassék.

„Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet...” (1 Kor 13, 13)

„Mert a nyomorúság sok próbája között bőséges az örömük és a nagy szegénységükből a tisztaszívűség gazdagsága lett. Tanúskodom arról, hogy erejük szerint, sőt erejükön felül is önként adakoztak...”
(2 Kor 8, 2-4)

A hit összetartó erő. Az emberek összefogtak a templom építésekor: segítettek munkával és adományokkal. Földváry Valéria sorsjegyakciót szervezett a templom javára. Újságcikkek is jelentek meg az öttevényiek mozgalmáról. És jöttek az adományok Békéscsabától Sopronig, Tokajtól Töltéstaváig számtalan városból faluból, még Olaszországból és Amerikából is.
A győri egyház 1000 pengőt, az állam 500-at, dr. Szent-Ivány Géza 400-at, Lumnitzer Mihály leánya 200-at, Földváry Valéria 250 pengőt adományozott. Földváry Valéria a pénzen kívül értékes oltárterítőt is készíttetett, az öttevényi leányok pedig varrtak egyet. Az állomásfőnök, Weisz Sándor, aki római katolikus volt, a templom terrazzó burkolatát ajándékozta, és nagy gonddal, szeretettel figyelte, ellenőrizte az építés minden mozzanatát.
Az oltárra a keresztet az öttevényi Ribár Mihályné adományozta. A győri Kovács Páltól pedig harangkötelet kapott a gyülekezet.
Illő megemlékezni Sándor Lászlóné sz. Polgár Zsófia new-yorki lakosról, aki Amerikában hallgatta Kapi Béla püspök prédikációját, és ennek nyomán különböző célokra 32 dollárt küldött Öttevényre. (Karácsonyra a szegényebb gyerekeknek 10 dollárt narancs és dió vásárlására.)

„Bölcsesség építi a házat, az értelem szilárdítja meg.” (Péld 24,3)

„De hiába lett volna nekünk minden összefogásunk, ha Isten nem ad mellénk oly embert, mint amilyen Czéh Lajos. Ő volt az, aki ennek a templomnak a tervét elkészítette, felépítését annyira ambicionálta, hogy önköltségi áron alul csinálta meg.

Lelkes példája átragadt a többi iparosokra is. Az oltárt és szószéket Kecskés János győri hittestvérünk tervezte és készítette, festését id. Molnár István győri hittestvérünk végezte. Mindketten semmi nyerességet sem fogadtak el tőlünk. A harangot, melyre Lukács 15., 24. versét írtuk fel, a soproni Seltenhofer-cég, szintén hittestvérünk készítette 10 százalékos engedménnyel. A harmóniumot Miklás Mihály egyházfelügyelő úr szives közbenjárására, a pécsi Angster-cég szállította teljes önköltségi áron. Csak így épülhetett meg ez a templom 11350 pengő 3 fillérért. De így hirdeti a magyar iparos önzetlenségét; nemes eszmékért lelkesedni és áldozni tudását is. Ez a templom a magyar ipar becsülete. Az öttevényieknek pedig ez a templom a protestáció temploma. Így is nevezték el. Azt akarják, hogy legyen ez a templom kőbeépült tiltakozás a lelkiismereti szabadság minden elnyomása ellen, de legyen egyben kőbe épült bizonyságtétel is arról, hogy ők őseikhez híven inkább meghalnak, de hitüket nem hagyják. Nekik Erős vár a mi Istenünk. Benne bíznak, amikor a jövendőbe néznek.”

A templom falán mai napig olvasható ez a kőbe vésett hitvallás: „Ezt a templomot a háromszázaddal ezelőtt elvett templom helyett építette s a protestáció templomának nevezte el az öttevényi szent maradék 1929.”

A templom felszentelésre 1929. aug. 25-én került sor Kapi Béla püspök szolgálatával, több egyházi elöljáró kíséretében. Jelen volt az ünnepségen a megyei, a községi elöljáróság, nagy közönség Győrből és az egész környékről. Az avatást követően szépítették a lakosok a belső kertet, rendezték a templom környékét.

A templom körüli munkák az utóbbi évtizedekben sem fejeződtek be. 1964-ben sekrestyével egészült ki a templomtér. 1996-ban új padok készültek. 2008-ban pedig a teljes tető valamint a bejárati ajtó cseréjére került sor.

Adja Isten, hogy Öttevény evangélikus templomának sorsa soha ne legyen bizonytalan. Az itt élő evangélikusok őrizzék hittel ezt a hajlékot és reménységgel adják át utódaiknak!