Öregtemplom
Öregtemplom - Konvent
Nádorvárosi Újtemplom
Szabadhegyi Imaház - Börcsi Evangélikus Templom - Öttevényi Evangélikus Templom - Gyönyűi Református-Evangélikus Templom

Evangélikus Öregtemplom, Győr, Petőfi tér 2. 

 

 

A lutheri reformáció tanítását a győri végvárban szolgáló német zsoldosok hozták a városba, s korán megszerezték maguknak azt a jogot, hogy saját prédikátoruk legyen. Tudunk arról, hogy maga Melanchton Fülöp is küldött lelkészt Győrbe, így került ide pl. Agricola János. A lelkészek nem csak prédikáltak, hanem tanítottak is. Az ellenreformációs törekvések miatt gyakran változott az istentiszteleti hely, gyakran költözött a lelkész és az iskola is. Voltak olyan évtizedek, amikor egyáltalán nem volt szabad evangélikus istentiszteletet tartani. Mária Terézia 1749-ben megtiltotta az egyház működését, s a hívek 34 éven át csak titokban gyakorolhatták vallásukat, vagy Tétre és Felpécre jártak istentiszteletre. II. József türelmi rendelete alapján a győri evangélikusok egyszerre két templom építésére kértek engedélyt. Az állami hatóság egy közös rendeltetésű templom építését engedélyezte, melynek terveit Neumayer Jakab kőműves mester készítette el, és Grossmann József bírált felül. A munkálatok 1784 áprilisában kezdődtek, 1785 februárjában már a belső simító munkák zajlottak. A templom felszentelésére 1785. november 27-én került sor. A magyar nyelvű prédikációt Ráth Mátyás, a németet Freitag Mihály mondta el.

 

 Az Öregtemplom leírása

A győri „Öregtemplom” a türelmi rendelet kibocsátása után megindult magyarországi templomépítészet egyik korai, jellegzetes, szép emléke. Bár elhelyezése, épülettömege és karzatos belső elrendezése az ez időtájban épült protestáns templomokra jellemző, kialakítása mégis sok egyéni vonást mutat. Ennek köszönheti a templomépület, hogy igazából egyetlen típus körébe sem sorolható be.

Tömeg, tájolás, méretek

A templom téglalap alaprajzú; befoglaló mérete 29,5 x 21,8 méter, főpárkánya 10,5 méterrel emelkedik a környező udvar terepszintje fölé. Az épület hossztengelye megközelítőleg észak-dél irányú, az oltár a belső tér déli oldalán nyert elhelyezést. A két bejárat korábban egymással szemben, a hosszabbik homlokzatok középvonalában helyezkedett el; mivel azonban így a belső túl huzatos volt, a keleti bejáratot a rövidebb, északi oldalra helyezték el.

A templom tömege egyetlen téglatestből áll, amelyet meredek hajlású, két oldalán kontyolt magastető koronáz. A templomépület magasságának nagyobbik felét a tető teszi ki, így érthető, hogy a lefedés hatalmas, gúla formájú, cseréppel fedett tömege meghatározó motívuma az egész épületnek.

A homlokzat

Az "öregtemplom" homlokzatait keskeny középrizalitok tagolják. Ezek azonban alig lépnek a homlokzat síkja elé. A nagy, sík felületeket az épület sarkain félköríves kapcsolóelemek kötik össze. Mivel azonban a felületek tagolása és a sarokkialakítás egyaránt kevéssé hangsúlyos, az épület megjelenése egészében zárt hatású, tisztán geometrikus jellegű. A homlokzatokat díszítő, emeletmagas derékszögű keretrendszer a rövidebb és hosszabb oldalon egyaránt öt részes, a két keskenyebb homlokzatot három, a hosszabbakat öt sor ablak világítja be. A földszinti nyílások szegmens, az emeletiek pedig kosárív záródásúak. Az egymás feletti ablakokat szalagkeret kapcsolja össze egyetlen, függőleges motívummá. A nyílások külső szárnyai egységes, hálós osztásúak, a földszinti ablakszárnyak köré szép kovácsoltvas-rácsot, "rostél"-t építettek be.

Az egyrészes, kizárólag koronázó-elemből álló főpárkány kis kiülésű és viszonylag alacsony. Árnyékhatása nem túl nagy, ez az épület és tető megkívánt, egységes megjelenését erősíti. Az épülethez délen csatlakozó, későbbi építésű sekrestye észrevétlenül simul az erőteljes főtömeghez. Helytörténeti érdekesség az északi és keleti homlokzaton látható több ágyúgolyó, amely a napóleoni háború emlékét őrzi. 

Az ajtók és előtetők

A szegmens záródású templomajtókat vörös színű kemény mészkőből faragott tok keretezi. Az ajtólapokat fából ácsolták, felületüket vaslemez borítja. A szárnyak szép, rátett kovácsolt vasalatai, a rozettával díszített tológombok, az érdekes formájú zárlap és maguk az ajtókilincsek a késő-barokk és kora klasszicizmus együttes hatásáról tanúskodnak. A bejáratokat védő, merészen előreugró, baldachinszerű előtetők később kerültek a homlokzatra. A filigrán, íves-körös kovácsoltvas alátámasztások drapériához hasonló, díszes vastetőt hordoznak. Ez a megoldás győri jellegzetesség, hasonló előtetőket - különösen a XIX. század első felében - más házakon (Káptalan-domb 2-4.) is alkalmaztak.

Templomtér

Ami a templom terét illeti, a belső háromhajós, hatszakaszos, csarnoktér elrendezésű; a térlefedést kétszintes pillérek hordják. A tükörboltozattal fedett középhajó a két mellékhajóhoz képest igen széles (9,6 méter) és valamivel magasabb is. 

A mellékhajók alaprajza ugyanakkor teljes szélességében félkörívvel záródik; A fő- és mellékhajók arányai és a jellegzetes alaprajzi forma okozza, hogy a tér hatásában emlékeztet a későbbi klasszicizáló templomépületek központos elrendezésére.

 A karzatok

Az oldalhajókat karzatok osztják; ezek sík mennyezete gerendák segítségével támaszkodik a hajókat elválasztó pillérekre. Mivel utóbbiak igen karcsúak és a pillérközök szélesek, a tér karzatos kialakítása ellenére - egységes és jól áttekinthető. A karzatok a tér négy sarkában kialakított, íves lépcsőkön lehet feljutni. Ez a megoldás hazánkban nem túl gyakori, jobbára a XVII. századi, francia protestáns templomok esetében alkalmazták. A karzatok mellvédjei finoman taglaltak: az elemek betéteit elegáns vonalú, aranyozott keretek díszítik, sarkaikban rozettamotívummal. 

Az orgonakarzat valamivel nagyobb szélességű és a templom teljes szélességét átfogja. Középső, szélesebb födémét a földszinten nagy karcsú pillér támasztja alá. Mellvédje - eltérően az oldalkarzatokétól - hullámzó, íves felületű.

A szószékoltár

A szószékkel egyesített oltár magas talapzaton áll. Fő motívuma a félkör záródású, nagyméretű oltárkép, utóbbit ívesen kiforduló kettős oszlopok keretezik. A finoman tagolt keretben sokáig a Bécsben vásárolt, Jézust a keresztfán ábrázoló kép volt látható. A festményt ismeretlen olasz festő készítette a XVII. században és 1871-ben cserélték ki a ma is látható újabbal. 

Ennek alkotója Petőfi jóbarátja, Orlai Petrich Soma, A festmény a getsemánéi kertben haláltusáját vívó Jézust ábrázolja.

Az oltár ornamentális díszítése kevés felületre összpontosul. Igaz, a díszek játékos motívumai és a gazdag, mozgalmas körvonalú vázák rokokó jegyeket mutatnak; az oltár felépítése egészét tekintve mégis szigorú és kiegyensúlyozott, hatásában a klasszicizmus közeledését sejteti. 

A szószék díszes hangvetőjében Isten Báránya látható.

A keresztelőkút

A templom első keresztelőkútja fából készült; ezt 1817-ben Georg Stefan Zech adománya segítségével cserélték ki újra. A keresztelőkút az oltár előtt áll: tömbszerű, vörös színű kemény mészkőből faragott talapzatát finom metszésű, geometrikus keretezés díszíti. A keresztelőmedence bordázott félgömbje plasztikus; ezt harang formájú, díszes fedél takarja és Jézus keresztelését ábrázoló, bronzból öntött kis szobor koronázza. 

A csillárok

Bronzból készültek a templomtér szép csillárai. A hagyomány szerint ezeket, XVII. században Hollandiában öntötték. A csillárokban a mai napig is gyertyák világítanak.

Az orgona

A templom első ötváltozatos orgonáját Bécsben vásárolták. Az újabb orgonát 1791-ben Müller Eberhardtné Lehner Zsuzsa adományozta. A becses szerkezetet a napóleoni háborúban ágyúgolyó rongálta meg; teljes újjáépítésére csak 1836-ban került sor. Az átépítést Richter Antal káptalani kórusigazgató vezetésével Trauber János végezte. Az orgonát 1885-ben átalakították és bővítették. A jelenlegi 1926-ban épült, nevezetessége, hogy hazai viszonylatban egyedülálló „Czézár típusú" orgona. 

A szerkezet 1791-ból származó, egyenes - félköríves záródású, aranyozott-fehér homlokzatát azonban mindvégig meghagyták. Ennek köszönhető, hogy a modern hangzású, hatalmas méretű orgona formájában is harmonikusan illeszkedik a templom képébe.

A padok

A padok nagyobb része egyidős az épülettel. Az ülések fenyőfából készültek, homloklapjukat lágy vonalú, íves, barokkos ornamentikával gazdagították.

Kegytárgyak az oltáron

Az oltárt értékes ornamentumok díszítik. A feszület 1718-ban, az ezüst gyertyatartók 1693-ban, 1715-ben és 1728-ban készültek. Úrvacsora alkalmával ma is az oltárra kerülnek a XVII. századból származó, hímzett úrvacsorakendők. 

A legrégebbi keresztelőkancsó és -tál 1746-ból való, ónból készült, a legrégibb bortartó kancsó, ostyatartó és kehely pedig a XVII. századból valók. Ezek aranyozott ezüst ötvösmunkák. 

A kegytárgyakat a gyülekezet régóta féltve őrzi és gondozza. Legtöbbjüket 1749-ben Németh Sámuel lelkész özvegye mentette meg az elkobzástól és gondos kezekre bízva megőrizték az új templom felépítéséig.

Az építés óta végbement változások a templomon

A templom megépítése óta nem sokat változott. Komoly veszélybe egyszer került. 1809-ben a francia hadvezetés hadászati meggondolásból elrendelte lebontását; az épület azonban szerencsés módon megmenekült. Az 1848-1849-es szabadságharc idején a konventépülettel együtt hadikórház céljára szolgált. 

A szerényebb méretű, újabb sekrestyét 1871-ben Schlíchter Lajos tervezte. 

Az "öregtemplomot" 1935-ben, majd 1960 és 1964 között renoválták. 1985-re, a 200 éves jubileumra szigetelték és korszerűen megújították.

Az együttes más épületei

Az Öregtemplom környezete az idők során nagyot változott. A térre néző "Prédikátor uramék" házát eredetileg is "alsó és felső traktussal" tervezték, az első emeletráépítésre azonban csak 1824-ben került sor. 1844-ben Josef Langerer, majd 1846-ban Franz Jelinek készített terveket a további bővítésre. Az épületet mindkét oldalán megtoldották és északi, utcai szárnyát összekötötték a földszintes „Oskolával és Tanítók lakásával”. Nagyjából Langerer tervei alapján készült el az épület nyugodt, kiegyensúlyozott, korai historizáló homlokzata.

1890 körül a terület északi csücskében a Rába hídja mellett építettek szép, kupolás épületet az evangélikusok. (Ráth Mátyás tér 1.)

Szeretetház

A Rába partján áll a szeretetház épülete Oberlinder Sándor tervei alapján 1911-ben, késői historizáló stílusban létesült; az otthont 1933-ban ugyancsak ő bővítette (Péterfy S. u. 5.).

Evangélikus iskola

1929-ben Gerstenberg Kálmán és Arvé Károly tervei szerint épült fel az egyemeletes evangélikus iskola (Péterfy S. u. 2.).

Diakonissza anyaház

A Petőfi tér 4. számú diakonissza anyaházat 1940-ben Lakatos Kálmán tervezte modern stílusban. 

A különböző korban épült házak kellemes összképet adnak a tömbnek. 1980-ban az árvízvédelmi munkákkal kapcsolatban az evangélikusok egykori Rába-parti füzest is rendezték és szép sétányt építettek rajta, ez teljessé tette az együttes képét.

 

© Győri Evangélikus Egyházközség. All Rights Reserved. Designed By WarpTheme

Please publish modules in offcanvas position.