Öregtemplom
Öregtemplom - Konvent
Nádorvárosi Újtemplom
Szabadhegyi Imaház - Börcsi Evangélikus Templom - Öttevényi Evangélikus Templom - Gyönyűi Református-Evangélikus Templom

MÚLTUNK - A győri Evangélikus Öregtemplom

Gyülekezettörténeti sorozat

A GYŐRI EVANGÉLIKUS ÖREGTEMPLOM

Az épület tervezése az 1781-es türelmi rendeletnek köszönhetően kezdődhetett meg az erre a célra kijelölt újvárosi telken. Eredetileg a gyülekezet két templomot szeretett volna emelni, egyet a magyar, egyet a német anyanyelvű hívek számára, ám a hatóságok végül csak az egyik terv kivitelezésére adtak engedélyt.

A munkálatok 1784 áprilisában indulhattak meg. A különböző munkafázisok elvégzését zömében helybeli iparosmesterekre bízták, ez alól csupán néhány kivételt találunk. Közülük kiemelkedik Szekl Jakab „kép-író”, aki a belső díszítő-festő munkákat kivitelezte. A főbejárat küszöbe alá személyesen Sigmund von Gemmingen császári táborszernagy helyezte el az alapító okiratot 1785. június 1-jén. A templomban az első hálaadó istentiszteletre 1785. Szent András havának (november) 27. napján került sor.
A templom tömege egyetlen téglatestből áll, amelyet meredek hajlású, két oldalán kontyolt magastető koronáz. A templomépület magasságának nagyobbik felét a tető teszi ki, így érthető, hogy a lefedés hatalmas, gúla formájú, cseréppel fedett tömege meghatározó motívuma az egész épületnek.
Ami a templom belső terét illeti, az háromhajós, hatszakaszos, csarnoktér elrendezésű. A térlefedést kétszintes pillérek hordják. A tükörboltozattal fedett középhajó a két mellékhajóhoz képest igen széles, és valamivel magasabb is. A mellékhajók alaprajza ugyanakkor teljes szélességében félkörívvel záródik. A fő- és mellékhajók arányai és a jellegzetes alaprajzi forma okozza, hogy a tér hatásában emlékeztet a későbbi klasszicizáló templomépületek központos elrendezésére.
1871-ben az épületet sekrestyével bővítették. Ebben az esztendőben új oltárképet is készíttettek a hívek. A kép a Gecsemáné-kertben virrasztó és imádkozó Krisztust ábrázolja. A festmény Orlai Petrich Soma alkotása. Magát a szószékkel egyesített oltárt még 1785-ben vásárolták Budán, festését a fent említett Szekl Jakabra bízták. A szószék díszes hangvetőjében Isten Báránya faragás kapott helyet.
A korábbi fából ácsolt keresztelőkutat 1818-ban cserélték le - Czech György felajánlása nyomán - egy jóval impozánsabb vörösmárványból készült kútra, mely ma is templomunkban áll.


A templomban található szakrális tárgyak közül vitathatatlanul a legrégebbiek, s talán egyben a legértékesebbek az oltár feszülete, gyertyatartói és eredeti oltárterítői. Ezeket még Torkos András lelkészi szolgálata idején kapta a gyülekezet a 18. század elején.
A jelenleg használatos modern, három manuálos orgona 1927-ben készült a híres pécsi Angster cégnél. A korábbi hangszert még 1791-ben vásárolta Müller Eberhardtné Lehner Zsuzsanna. Az ekkor kialakított aranyozott fehér homlokzatot, rajta az adományozó címerével, a mai orgonán is megcsodálhatjuk. Ennek köszönhető az is, hogy a modern hangszer egyáltalán nem üt el a templom belső terének többi részletétől.
Az épületet a napóleoni háborúk időszakában több ágyúgolyó találat érte. Ezzel kapcsolatban sokáig az a nézet uralkodott, hogy ezeket a francia alakulatok lőtték ki az ostrom során, azonban a golyók helyzetéből kiindulva újabban többen megkérdőjelezik ezt az elképzelést, s úgy vélik, a város védőinek eltévedt lövedékei lehetnek inkább.
A két világháború közötti időszakban Miklás Mihály kezdeményezésére gyűjtés indult, hogy az Öregtemplomnak tornya épülhessen építése 150. évfordulójára. A terv végül nem valósult meg, mivel a templom arányainak megfelelő magasságú torony kialakítása túl költséges lett volna. Az összegyűlt adományokat végül a nádorvárosi templom építésére fordították.
2016 során a közelgő jubileumi év tiszteletére a templom nagyobb, teljes körű felújítására került sor.


II. JÓZSEF ÉS A TÜRELMI RENDELET

József már fiatal korában felismerte, hogy a vallási türelmetlenség számos hátránnyal jár az államra nézve. Azt tapasztalta, hogy az ilyen jellegű negatív megkülönböztetés a más vallást gyakorlókat rossz alattvalóvá teszi, ami szöges ellentétben állt a monarchia érdekeivel. Éppen ezért, mikor 1780-ban trónra került, egyből nagy energiával látott hozzá valláspolitikája megvalósításához.


Az ebből megszülető türelmi rendeletet a birodalom minden országa és tartománya számára önálló változatban adták ki. Magyarország és Erdély esetében a rendelet 1781. október 25-én került kiadásra. Mintaként az október 13-án megjelent alsó-ausztriai változat szolgált. A rendelet 18 pontban rögzítette a református, evangélikus és ortodox vallást követő személyek nyilvános vallásgyakorlatára vonatkozó szabályokat.
Minden olyan településen ahol a fenti felekezetek híveinek száma elérte a 100 családot, ott engedélyezték gyülekezet alapítását. Amennyiben az így létrejövő vallási közösségek anyagi ereje megengedte, akkor arra is lehetőséget kaptak, hogy templomot vagy imaházat építsenek maguknak. Eleinte ezt szigorú szabályokhoz kötötték. A templomoknak nem lehetett sem tornya, sem harangja, valamint bejáratuk nem nyílhatott közvetlenül az utcára. A rendelet arra is engedélyt adott, hogy a templomok mellett a gyülekezetek lelkészlakokat és iskolákat építsenek maguknak, és ezzel párhuzamosan lelkészeket és tanítókat alkalmazzanak.
Később a szigorú megkötéseket további rendeletekben enyhítették. Így 1786-tól a templomok épülhettek toronnyal és harangot is használhattak bennük, majd 1788-tól kezdődően a templomkapu nyílhatott az utca felé is.
A türelmi rendelet nem csupán a gyülekezetek alapítását és a nem katolikus egyházak működését érintette, hanem az egyénekre vonatkozó korábbi szabályokat is felülírta. A nem katolikus vallásúakat a törvény előtt egyenlővé tette a katolikusokkal. Ennek megfelelően a protestánsoknak és görög keletieknek lehetőségük nyílt arra, hogy szabadon vásároljanak ingatlant, polgár- és mesterjogot vagy éppen tudományos fokozatot szerezzenek, illetve állami tisztséget vállaljanak.
Az új rendelet gyakorlatba való átültetése a legtöbb helyen éveket vett igénybe, mivel a helyi hatóságok mindent megtettek annak érdekében, hogy elodázzák az új szabályok életbeléptetését. A rendeletnek köszönhetően országos szinten 165 evangélikus anyagyülekezet nyerte vissza vallásszabadságát.
A vallási toleranciát olyan fontosnak tartotta az uralkodó, hogy halálos ágyán, mikor rendeleteinek nagy részét visszavonta, a türelmi rendelet ama három rendelet egyike volt, melyek visszavonására nem volt hajlandó. A rendelet előírásait II. József halála után az 1790-91. évi országgyűlésen meghozott XXVII. törvénycikk megerősítette.

(szöveg: Világi Dávid történész, levéltáros)

© Győri Evangélikus Egyházközség. All Rights Reserved. Designed By WarpTheme

Please publish modules in offcanvas position.